A karantén-lét sokunktól sok mindent elvett. A teljes lista felsorolása nélkül most kézművesként a valós, emberi találkozásokat emelném ki. Azért ezt, mert a vevői visszajelzések kihatnak az egész tervezési folyamatra.

Visszajelzések híján öltözéket tervezni, alkotni fájóan steril, kissé öncélú folyamat. Egy kalap vagy ruha viselőjével válik teljessé. Nem áltatom magam a vásárok gyors visszatérésének reményével, ezért próbálkozom és merészkedem az online térbe. Az interaktivitáson még dolgozom.

No, de a vásárok hiányának mégis volt némi pozitív hozadéka . Teljesen átstrukturálta számomra az időt. megszűnt az a sürgető érzés, hogy már nyakunkon az új szezon, én meg még itt toporgok híján az új kollekciónak. Tehát: az idő kitágult, végtelennek tűnt, és vevők híján úgy döntöttem, kísérletezésbe kezdek. Hadd nemezeljek ma magamnak!!!

Olvass tovább “A karantén-lét pozitív és negatív hozadékai”

Mesék a selyem-nemezről N°2

Amikor hozzálátok a nemezeléshez, először az alapanyagok kiválogatásával kezdem.  Ha selyemsálban, felsőruházatban gondolkodom, selyemre készítem őket, mert leheletvékonyságra törekszem.

A selyem nemezbéli  funkciója többféle : dekoratív, armíroz(előző mesémben írtam erről), hajlékonyságot ad a terméknek. Ezek külön-külön, és egyben is érvényesülnek, ám előfordul, hogy nekünk egy tulajdonságára kiemelten szükségünk van. No ez segít eldönteni, milyen selymet is válasszak végül az adott projekthez.

A selymet régről ismerem, de eme anyag sokfélesége még mindig tartogat számomra újabb és újabb titkokat. Most elsősorban a szövött, úgymond méteráru selyemről fogok beszélni (már megint a mondandóm szűkítésére kényszerülök, mert ismét létezik a selyem más formában is).

Első nemezeléseimhez selyemsifont használtam, pontosabban használt szári darabkákat, pontosabban szanszkrit szárikat. Már ritkábban vásárolok használt selymet, de még mindig csodálattal tölt el az indiai selymek szín- és mintagazdagsága. Ezeket a darabkákat foltokban felrakva, néha a sál egész hosszában használtam.

Hogy miért is értékesítik ezeket a csodás selymeket használtként, hisz a selyem örök? Nos, semmi sem az, legalább is az anyagi világban…idővel meggyengülnek, elkopnap a selyemszálak, elhasad az anyag. Nekem viszont tökéletes! Örömmel tölt el, hogy új életet adhatok egy kis gyapjú hozzáadásával. A selyem, mely egykor egy ismeretlen indiai asszony csípője körül ringott, most talán egy magyar nő vállát öleli.

 

Olvass tovább “Mesék a selyem-nemezről 2.rész”

Mesék a selyem-nemezről  N°1

Volt először a nemez…(már a görögöknél találjuk a nemezt, ha Karinthyt  akarnék idézni, de most őt hagyjuk, komoly a téma). Ez többnyire durvább szálú gyapjúból készült. Nomád népeknél még ma is használják, mindennapi életükben számos területen nagy szolgálatot tesz. Jurtát fed, szigetel. Lovaik nyeregalátétjének, maguknak süvegnek, kabátnak ideális. Lakásdekorációnak is készítették: párnák, takarók, szőnyegek készültek, készülnek belőle.

De!!!… Hogy jön a selyem a történetbe? A hagyományos nemez(majd kiderül előbb-utóbb, hogy ez a besorolás is sokkal többet takar, türelem…) erős, szigetel, nem gyúlékony, tartós. Viszont kicsit sprőd….és szúr…..

Ha vékonyabbra gyúrjuk, finomabb szálvékonyságú gyapjúból (ezt micron számmal jelöljük), már egy kellemes viseletre alkalmas nemezt kapunk. Nagyon kell igyekezni, hogy jól kidolgozott, ám mégsem helyenként kilyukadt nemezfelületet kapjunk. Bár, részemről semmi gond a lyukakkal… A gyapjú a víz és mechanikai gyötrés (gyúrás, dörzsölés stb) hatására szálhossz irányban összezsugorodik. Minél vékonyabb réteget rakunk le, ez az arány annál nagyobb. Tehát: hiába tépjük magunkat a vékonyabb nemez érdekében, a nemez vékonysága eléggé limitált.

Ám ekkor jön a képbe a selyem! (vagy pamutgéz, viszkózszál, viszkózanyag, kasmírkendő, …hát nehéz erről tőmondatokban beszélni, bocsánat). A selyem önmagában is egy pompás alapanyag. Szintén állati eredetű, erős, szigetel, nem gyúlékony…Két nagyszerű tulajdonságú anyag találkozásából egy többszörösen nagyszerű harmadik születik (pl a vas+beton…nem azért mondom, mert építőmérnöki előképzettségem van, de az „armírozás” pont ide illő szó lesz).

A gyapjúszálak átbújnak a selyem szövése között, így válik ez az új anyagpáros selyem-nemezzé. A selyem egyrészt csökkenti a gyapjúszálak zsugorodási arányát, másrészt vékonyabban tudjuk kirakni a gyapjút, nem kell tartanunk attól, hogy kidolgozás alatt széjjelcsúsznak a szálak, nemezünk kilyukad. Be kell vallanom, erre ne én jöttem rá, de nagyon örülök, hogy mások előttem ezt megtették. Amikor megismerkedtem a selyem-nemezzel (nuno-nemezzel), annyira beleszerettem, hogy megszületett bennem az elhatározás: nemezes leszek!!!

Mivel a címből már sejteni lehet, hogy ma nem fogok mindent elmondani erről a témáról, valóra váltva sejtésetek, nem is fogok! Legközelebb a selyemről(fajtáiról, származásukról) tervezek néhány szót ejteni.

 

Ajánló

Ha valakit behatóbban érdekel a nemez eredete, őseink nemezei, erről olvashat

Vetró Mihály: Ősi kelme, a szkíták nemezei

Aba P. Ákos : Szűr, aba, nemez

Olvass tovább “Mesék a selyem-nemezről 1.rész”

Ezt a nevet most találtam ki, nem tudom, hogyan is nevezhetném el úgy, hogy mindenkiben az a kép jelenjen meg róla, ami valójában Ő.

Az Élő Népművészet Országos Népművészeti Kiállításra készítettem. Volt már fürtös gyapjúból készült táskám, sálam, kucsmám, már csak egy kabát hiányzott. Annál is inkább, mert a fürtös gyapjú megjelenésében, felületében a leginkább idézi magát az állatot, prémes hatást keltve. E dolognak az a szépsége, hogy ehhez nem kell egy élő állatot feláldozni, csak „szőrét kell venni”, persze nem akármely állatét.

Kis műhely, kis méretű kabát, azért felnőtt méretre sikeredett. A gyapjú wensleydale bárány fürtjei. Puhák és hosszúak. Következzen hát néhány fázisfotó.

A kész kabátot annyira határidőre készítettem, hogy csak száradás előtt sikerült pár képet lőni róla. A kabátkát a táskával, kucsmával, sállal együtt adtam be, az együttes neve „Bárányban a városban” lett.

Olvass tovább “Hogyan készült a bárányka-kabátka”

hu_HUMagyar